Nem voltam még
a hidegben mély lélegzet,
se hópelyhek között
a gyermeki képzelet.

Nem voltam még
elporladó hógolyó,
s nem voltam még
a tavasszal újra olvadó.

Fák kérgében sem voltam
ott felejtett szerelem.
Nem suhantam szélként
dombokon, hegyeken.

Nem voltam még
az áthasadó hajnal,
sose voltam egy
a felkelő nappal.

Nem voltam még
az erdőt őrző csend,
és nem voltam még
a káoszban, a rend.

Amíg nem voltam
a nap fényét tükröző tenger,
talán nem voltam még ember.

/2014/