Egy plusz egy perc, az összesen kettő, és BUMM! ..így születtek a Kétpercesek. A legtöbbet tényleg egyetlen perc elolvasni, egy másik percben, pedig javasolt átgondolni. Én Varsányi Tibor vagyok, a Kétpercesek írója, ezúton is kellemes nézelődést, olvasást kívánok neked!
Az írás már nagyon fiatalon, gimnazista koromban megtalált, bár akkoriban még csak versek formájába. Később elkezdtem ismerkedni a novella műfajával is, mely sokkal nagyobb szabadságot kínál, így rengeteg olyan dolgot is el lehet mesélni, amelyet versekben nem tudtam. Természetesen nagy hatást gyakoroltak rám Örkény István Egyperces novellái, viszont nem szerettem volna, és továbbra sem szándékozom versenyre kelni egy korszakos zsenivel. A Kétpercesek név is ezt hivatott jelölni, hiszen nagyon sok esetben még a novellák műfaji követelményeitől is eltekintek, ha az üzenet azt kívánja. A bizonyos plusz perc, amit fent említettem, arra utal, hogy az írás rövidsége mellett, számomra legfontosabb a mondanivaló.
A Kétpercesek ötlete először 2019-ben merült fel bennem, amely két év múlva végül testet is öltött. A legfrissebb írásokat mindig a Kétpercesek Facebook oldalán lehet először elolvasni, ez egy-két kivételtől eltekintve a jövőben is így marad. Viszont rendszeres betekintőkkel jelentkezem itt, a weboldalon is. Ha korábbi írások is érdekelnek, vagy szeretnél kicsit jobban elmerülni a Kétpercesekben, akkor megtalálod őket a Kétperces betekintők oldalon.
Ahogy az életünk rengeteg aspektusát, úgy az alkotást is átöleli a hullámzás. Éppen ezért megeshet, hogy egy aktívabb időszakot, egy csendesebb követ. A kezdetektől az a törekvésem, hogy heti szinten tudjak megosztani veletek novellákat, de azt hiszem, valahol az élet természete, hogy ez nem mindig sikerül. Ilyenkor az ízelítők is nagyobb időszakot ölelnek át.
Ha már eddig eljutottál, hadd áruljak el neked egy titkot. Amikor belekezdtem a Kétpercesek írásába, volt ugyan pár ötletem, de maximum három hónapra elegendő. Nem csak akkor, azóta is rendszeresen felmerül bennem, hogy vajon mihez kezdek, ha már nem lesz több ötletem? A válasz minden alkalommal pofonegyszerű. Ezen ráérek majd akkor aggódni, ha egyszer elfogynak. Ez pedig mindeddig egyszer sem következett be.
Végül szeretném megköszönni neked is, kedves olvasó, hogy ebben a rohanó világban, akadt még rám két perced.